|
|
|
|
 |
|
| Történelem |
Ásatások leletei bizonyítják, hogy már 2000 évvel ezelőtt virágzó szőlőkultúra volt Badacsony környékén, de feltehetőleg már a kelták korában is voltak szőlőültetvények a vidéken. A hegy lábánál vezetett a rómaiak egyik híres hadiútja Aquincumba. A nagyobb szőlőtelepítések Probus császár nevéhez fűződnek. Ezekre az időkre emlékeztetnek a szüreti motívumokkal díszített római kori épületmaradványok, sírok, szobrok. A honfoglaló magyarok már ismerték a szőlőt, a bort és ennek megfelelően mint értéket adományozták a későbbiekben. Ennek során a XIII. sz.-ban a borvidék jelentős része egyházi kézbe került.
A XVIII - XIX. sz.-ban a badacsonyi ürmös hírneve a tokaji aszúéval versengett.
A filoxéravész utáni rekonstrukció során a szőlőtermesztés technológiája e borvidéken is jelentősen megváltozott. Ekkor építették a várfalnak is beillő támfalakat az erózió megakadályozására.
A szürke csuhás szerzetesek egy francia eredetű fajta, a Pinot noir, borát helyi különlegessé emelték. Ennek köszönhetően ismerjük ma is e fajtát Szürkebarát néven. Különleges évjáratokban a bogyói betöppednek, sőt aszúsodhatnak is. Ekkor különleges természetes csemegebor készülhet belőle.
A másik e termőhelyről elhíresült fajta a Kéknyelű. Ez a fajta tiszta ültetvényben ritkán fordult elő, mert nővirágú, ezért rosszul termékenyül ezért a Budai zöld fajtával ültették vegyesen. A szüretkor nem szedték külön, hanem együtt dolgozták fel bornak, ami a Kéknyelű nevet viselve jelent meg.
|
|
| Terület |
| 1 790 hektár |
|
| Klíma |
| Éghajlatát a Balaton víztükre kedvezően befolyásolja. Különösen a déli, délnyugati lejtők napfényes, meleg, széltől védett területein alakul ki kedvező, kiegyenlített, szubmediterrán jellegű mikroklíma a szőlő számára. A nagy víztömeg meggátolja a hőmérsékleti szélsőségek kialakulását, valamint biztosítja a levegő magasabb páratartalmát. |
|
| Talaj |
| Talaja változatos. A vulkanikus hegyek lejtőit pannonagyag, pannonhomok, helyenként lösz takarja, amelyek a hegy csúcsa felé haladva mindinkább bazalt és bazalttufa törmelékkel keverednek. |
|
| Szőlőfajták, borok |
| Olaszrizling a legelterjedtebb - lágy, savai tompák, keserű mandulára emlékeztető zamatú. Jó évjáratban aszú is készül belőle. Szürkebarát a leghíresebb - zamatos, tüzes, harmonikusan gömbölyű, magas alkoholtartalmú bort ad ezen a területen. Kéknyelű - „úri szőlő” - jó minőségű, de keveset terem, mert nehezen termékenyül. Diszkrét, fűszeres bukéval, nemes eleganciával bír. |
|
| Körzetek |
| A borvidék nincsen külön körzetekre bontva. |
|
| Web |
| www.badacsony.com |
|
|
|
|
|
|
|
|
Ábrahámhegy | Badacsonytomaj | Badacsonytördemic | Balatonrendes | Balatonszepezd | Gyulakeszi | Hegymagas | Káptalantóti | Kisapáti | Kővágóörs | Nemesgulács | Raposka | Révfülöp | Salföld | Szigliget | Tapolca
|
|
|
|
|
|
|
Balatoni borrégió
Badacsonyi borvidék | Balatonboglári borvidék | Balaton-felvidéki borvidék | Balatonfüred – Csopak borvidék | Nagy-Somlói borvidék | Zalai borvidék
|
|
|
| Vissza az országhoz » |
|
|
 |
|
|
|
|