|
|
|
|
 |
|
PANORÁMÁS PEZSGŐ PÁHOLY PROMONTORTÓL PEPPERSIG
2010-04-30 | wineroads.eu - Molnár Attila
Március 11-én este a Marriott Hotel Peppers Éttermében buborékokkal törtünk borsot a Garamvári Szőlőbirtok tavaszköszöntőjét megtorpedózni kivánó orv hófúvás orra alá. Sikerült!
Az élet hava-borsa
Válogatott közönség gyűlt össze a Dunára néző látványkonyha fogadóterében, hogy a kinti hideget meleg pogácsára, az esernyők gombját pedig Dom Pérignon kedvenc italára cserélje. A vendéglátók kedvessége már a belépéskor otthonossá tette az ötcsillagos, trendi atmoszférát.
Első kortyként a kötelező 2005-ös Prestige pöccre történő száraz indítással vette fel a kezdeti fordulatszámot. Torkot olajozva, hamar kiürült pohárral a kézben, ismerkedésként elégedetten kérdezgettük egymástól: Te is Fiam, Brut-os? Színt váltó ledes környezet színt valló, őszinte véleményekkel. Garamvári Vencel és felesége Zsuzsa, az est (Év Bortermelője és Év Pincészete díjjal egyaránt) szerényen büszkélkedő házigazdáiként a személyes köszöntések mellett a reneszánsz családfákat idéző, asztalfoglalási halmazábrán is segítettek eligazodni. Nem hiába, a vérükben van az ültetés!
Sztárvendégek fogastól a rúzsig
Az ötfogásos mirákulum-menüt hideg fogas (nem a ruhatárból tolták át frissiben!) terrine zalai rákkal és édesköményhabbal nyitotta. Valóságos költemény volt mindez az idén húsz esztendős szőlőbirtok 2002-es hárslevelűjével kisérve. Extra Dry, Don’t Cry! Nem is kell a siralom, mert a jubiláló Garamvári Vencel mindig optimista: a tavaly szüretelt évjárat megint szépnek és kereknek igérkezik. Csakúgy, mint Szigethy Gábor tanár úr pezsgőköszöntőként előadott, már-már irodalmi Petőfi átirata: „ Egy gondolat bánt engemet. Ágyban, józanul halni meg.” No de a részegség oltárán mégsem áldozhattuk fel a parmezános pirított zsemlekockával tálalt fokhagyma capuccinot! A fenségesen kremizált leveshez ezúttal a szortiment baritonja, Don Giovanni énekelte a buborék-áriát. A kulináris skálázást folytatandó, zenés fellépőként St.Martin kisért síppal, dobbal és tudása szerint akár nádi hegedűvel. A tömegek által nézett tévés főzőműsort egyébként Chateau Vincent vörös pezsgőben párolt étek által és a menüsorhoz illeszkedő budafoki champagne válogatással megnyert muzsikus köszönetét a szavakon túl érző előadásmóddal fejezte ki a közönség és a meghívók felé.
A kultúr-ízlelés sorában Mécs Károly színművész vette át a népszerű stafétabotot, azaz a jól zengő mikrofont, hogy egyedi orgánumával Krúdy Gyulától idézzen vidámságot szerző és borászkodáshoz illő novellarészleteket. Álmoskönyv szerint szőlőt taposni vigasság és Belmondo magyar hangja valóban emelkedett hangulatot hozott „duplán a Bors”-ba. Mesteri médiumként (ha már ennyire szellemesek vagyunk) a kiválóan médiumra sütött borjúkaraj velős croutonnal igézett omlós zamatot főétel gyanánt, amihez a felszolgált Evolution Rosé frissessége olyannyira kacsosan nem kapaszkodott. Passzolt viszont a teniszpartner Kállay Miklós professzor mondandója a habszerű szén-dioxid szimbiózis kapcsán és a bemutató sorokat kóstolva abban is egyet érthettünk, hogy a pezsgő a legnemesebb borászati termék!
Csizmadia András gasztrofilozófikus ezután avatott pohárnokká lépett elő és a pezsgős kelyhet dicsérve zengett ódát a flótához! A szájüregünket minden verbális igyekezete ellenére végül is nem ő tapétázta ki a bajuszával, hanem a könnyed eperhabos-vaníliaöntetes túrós rétes. Őszintén szólva nem is bántam, hogy inkább a 2007-es Royal Rouge és az ízorgiába hajló rúzsos sajt egyveleg csókolt garaton!
Viszlát, Vencel!
A szervezésben és finom részletekben szó szerint gondosan meghangszerelt, élőzenés érzékszervi vacsora záró akkordjaként a ruhatári kabátszámok versenyéből ajándékként még kikerült néhány fadobozos magnum palack. Vízágyúk nélkül is volt tehát tombolás tombolás az úri közönség köréből összesereglett panorámás pesti Vencel téren. Jövőre Veletek ugyanitt! Tél Tábornokot pedig könyörtelenül degorzsáltuk!
Képes összefoglalónk:
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
|
|
Borkóstoló
BORTÚRÁK
Fórum
MAGAZIN
