|
|
|
|
 |
|
SZŐLŐ LESZ, DE BOR MÉG NEM A BUDAI VÁR ALJÁBAN
2010-07-24 | index.hu - Ali Ádám Fotók: Városarculati Tanácsnoki Iroda
Októberben kezdik telepíteni a szőlőtőkéket a budai vár aljában található fővárosi tulajdonú területre. A magyar borok népszerűsítésére, illetve a budai borvidék újjáélesztésére hivatott projekt eredményeképpen a jelenlegi tervek szerint egyelőre bor nem készül, az itt honos történelmi szőlőfajták is kimaradnak.
Hétfőn jelent meg a Népszabadságban a hír, hogy a Budai Vár aljában található területen a főváros szőlőtőkék telepítésébe kezd idén októberben. A már régóta szorgalmazott terv budai borvidék feltámasztásának első lépése is lehet.
Az index értesülései szerint az elmúlt fél évtizedben két csoport is erősen lobbizott a főváros vezetésénél azért, hogy a valaha országszerte jelentős budai bortermelést újjáélesszék. A cél mindkét esetben új turistacsalogató látványosságot nyújtani a fővárosnak és hozzájárulni Magyarország bortermelő imázsának erősítéséhez.
A XIX. Századi filoxéra járványig az ország egyik legjelentősebb bortermelő vidéke volt megtalálható a budai hegyekben. Az itt termelt budai óvörös tette ki az ország borexportjának számottevő részét. A budai óvöröst két szőlőfajta alkotta. A fő összetevő a kadarka volt míg kisebb arányban tartalmazott csóka szőlőt is. Mindkét szőlőfajta termelése az átlagosnál nagyobb törődést és szakértelmet igényel.
A most megvalósuló szőlőtelepítést Bojár Iván Andrásnak, Budapest városarculati tanácsnokának sikerült keresztülverekednie a Fővárosi Önkormányzaton három éves küzdelem után. Buza Péternek a Budapesti Városvédő Egyesület alelnökének egyelőre várnia kell arra, hogy koncepciója megvalósulhasson.
Az elképzeléseik egyeztek abban, hogy Budapesten nem a nagyüzemi bortermelést kell újra meghonosítani, de azért életképes szőlőket kell telepíteni. A Városvédő Egyesület koncepciójában a vár alatti rész csak az egyik szőlőtőkével ellátandó terület lenne. A Svábhegytől az óbudai hegyekig szeretnék, ha a XIX századi filoxéra járvány által kiirtott Kadarka szőlőfajta visszakerülne a budai hegyekbe.
Kadarka, vagy kékfrankos?
A budapesti városvédőknek Bojárék koncepciójával az egyik legfőbb problémájuk éppen az, hogy megítélésük szerint, ha már sikerül egy ilyen központi helyen a szőlő visszacsempészése Budára, akkor egy ilyen lehetőséget nem szabad kihagyni a történelmi szőlőfajták visszatelepítésére.
Bojár Ivánék eredeti ötlete szerint is kadarkát és esetleg csóka szőlőt telepítettek volna a vár alá. A projekt szakértői azonban úgy ítélték meg, hogy a kadarka túl sok törődést igényel, nehezen bírja a párás levegőt és a lugas turistacsalogató jellegéhez is jobban illene egy dekoratívabb fajta. Valószínű pinot noirból vagy kékfrankosból szemezgethetnek majd a látogatók.
Buza Péter ezt a döntést az Indexnek úgy kommentálta, hogy a Főkertnek abban igaza van, hogy a kadarka több odafigyelést igényel, és reális, hogy akik eddig nem foglalkoztak bortermeléssel ezt a döntést szorgalmazzák. Véleménye szerint azonban egy ilyen projektet lehet, hogy nem a Főkertnek kellene kiviteleznie, hanem egy olyan cégnek amelynek fő profilja a borászat.
Mennyi?
Az Index megkérdezte Bojár Iván Andrást a költségek alakulásáról. Bojár elmondta, hogy eredetileg 30 millió forintos költségvetéssel szerette volna útjára indítani a projektet, azonban a szocialista frakció ellenállása miatt kisebb összeggel, 14 millióval indul útnak a terv. Az eredeti összeg komoly marketingköltségeket is tartalmazott. A kampány a történelmi budai borvidék bemutatása mellett az ország bortermelő imázsának erősítéséről is szólt volna.
Borászok a telepítés költségét reálisnak tartják. Egy hasonló nagyságú terület tőkésítésének és az első négy év művelési költségének az összege nagyjából 10-12 millió forint.
A 14 millió forintos költség azért is lehet magasabb, mint az átlagos piaci ár, mert a főváros sajátosságaival is szembe kell néznie a Főkertnek. Nem mellékes ugyanis, hogy a budapesti növénytelepítések átlag 30 százalékát megrongálják illetve ellopják. A Főkert az esetlegesen fennmaradó összegből a kihelyezendő kétnyelvű tájékoztató táblákat, esetleg a helyet népszerűsítő szórólapokat is finanszíroz.
Szőlő vagy bor?
Amíg a területből nem lesz borvidék addig az ott készült szőlőből sem lesz bor. Egyelőre úgy fest, hogy a látogatók ősszel (legkorábban 2013-ban) egyszerűen leszedhetik és megehetik a megérett szőlőt. A terület ugyanis teljesen szabadon bejárható lesz egész évben, kivéve a permetezési időszakot.
A távlati tervek szerint egy leendő budai borvidék részeként már palackozásra is kerülhet az itt, illetve a környéken termett szőlő. Bojár ugyanis abban reménykedik, hogy a 0,7 hektáros önkormányzati terület csak az első fecske lesz. A leendő lugas mellett fekvő önkormányzati területek bevonásával akár a vár egész Tabán felőli oldalát szőlőtőkék boríthatják egyszer. Budapest városarculati tanácsnoka elképzelése szerint az Aranyszarvas étteremig terjedő területeket is be lehetne vonni a művelésbe.
Buza Péter az Indexnek elmondta, szerintük a történelmi szőlőfajták mellőzésével a projekt a lényegi elemét veszíti el, ő mindent megtesz az őszig hátra lévő időben, hogy végül kadarkát telepítsenek a vár alá.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
|
|
Borkóstoló
BORTÚRÁK
Fórum
MAGAZIN
