|
|
|
|
 |
|
|
A környék már a kőkorszakban is lakott terület volt. Később a kelták és a rómaiak telepedtek meg a vidéken. 1244-ben IV. Béla a ma Királyszékként ismert magaslaton tartott a környék nemeseinek ítélőszéket.
Ménfőt először 1250-ben említik oklevelek Villa Menfu alakban. A történelem során sűrűn cseréltek gazdát a környező földek és falvak. 1615-ben a ménfői hegy legmagasabb pontján Czobor György várat építettett. A Világosvárat a török hadak porig rombolták. Ma már csak a kereszttel megjelölt magaslat őrzi a nevét. A XIX. században az Eszterházy grófság része lett.
Csanakfalu először 1216-ban szerepel III. Vince pápa bullájában Villa Chonuk néven. Határában áll a Királyszéke nevű halom, ahol több királyi, nádori és megyei gyűlést tartottak a helyi nemesek a XIV. században. Egészen a török időkig a szentmártoni apátság birtoka. A török hódoltság idején majdnem teljesen elpusztult. 1729-ben német családokat telelpítettek be az elvándorolt lakosság helyére.
Csanakhegyen laktak az apátsági szőlőben dolgozó parasztok. A XVII. században a győri jezsuita szerzeteseknek is voltak a falu határában szőlőültetvényeik. Szőlője és kiváló bora mellett nevezetesek voltak a csanakhegyi hentesek, akik javarészt győrben tevékenykedtek.
1934-ben a három falu egyesítésével jött létre Ménfőcsanak néven. 1971-től a nagyközség Győr IX. kerülete lett.
|
|
|
|
|
|
Écs | Felpéc | Győr-Ménfőcsanak | Győrság | Győrszemere | Győrújbarát | Kajárpéc | Nyalka | Nyúl | Pannonhalma | Pázmándfalu | Ravazd | Tényő
|
|
|
|
 |
Borászatok |
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
|
| Régió |
| Nyugat-Dunántúl |
|
| Terület |
| n/a km2 |
|
| Népesség |
Összesen:
n/a fő (n/a) |
Népsürűség:
n/a fő/km2 |
|
| GPS koordináták (DD) |
| Lat.: 47.628500º |
| Long.: 17.597403º |
|
| Irányítószám |
| 9021 |
|
| Körzetszám |
| (+36) 96 |
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
Borkóstoló
BORTÚRÁK
Fórum
MAGAZIN
