|
|
|
|
 |
|
Oklevelek először az 1200-as években "Soccoruként" említik. Feltehetőleg innen ered a Sokoró dombság elenevezése is. A település már az Árpád-korban a Pannonhalmi Apátság birtokához tartozott. A török időkben teljesen elpusztult. A XVIII. században újra benépesült. A jobbágyfelszabadítást évekig tartó pereskedés követte, mert a falu nem tudott az apátsággal megegyezni a földek tulajdonjogán. A lakosság mindig is szőlőművelésből élt. A filoxéra vészt követően a parasztság megélhetési gondokkal küszködött, sokan a jobb sors reményében Amerikába vándoroltak ki.
A II. világháborút követő földosztás és szövetkezetekbe tömörülés sem hozta el a várt fellendülést. 1957-ben egyesült a sokorópátkai termelőszövetkezettel. Az így létrejött Mgtsz. a hibás gazdálkodás következtében az 1980-as évek elejére teljesen elszegényedett. 1990-ben, a rendszerváltást követően a közös tanácsi irányítás alatt lévő tsz. két gazdasági egységre szakadt. Ettől az időtől a falu ismét önálló közigazgatással rendelkezik.
|
|
|
|
|
|
Écs | Felpéc | Győr-Ménfőcsanak | Győrság | Győrszemere | Győrújbarát | Kajárpéc | Nyalka | Nyúl | Pannonhalma | Pázmándfalu | Ravazd | Tényő
|
|
|
|
 |
Borászatok |
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
|
| Régió |
| Nyugat-Dunántúl |
|
| Terület |
| 26,38 km2 |
|
| Népesség |
Összesen: 1 473 fő (2001) |
Népsürűség: 55,83 fő/km2 |
|
| GPS koordináták (DD) |
| Lat.: 47.5333º |
| Long.: 17.6500º |
|
| Irányítószám |
| 9111 |
|
| Körzetszám |
| (+36) 96 |
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
TájházRómai katolikus templomEvangélikus templomÁrpád-kút
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
|