|
|
|
|
 |
|
A telelpülés nevét valószínűleg a „Dézsma pincében” fakadó hideg vízű forrásról kahatta. A falu határában előkerült lelete bizonysága szerint a környék már a neolitikumban is lakott hely volt. Egy 1274-ben kelt oklevél a Hahót nembéli Csák bán birtokaként említi. A XIII. századtól az Osl család, majd 1358-tól a Kanizsaiak, később a Nádasdyak birtokolták. Az 1500-as évek elején a magyar lakosság elmenekült, helyükre 1532-34-ben horvát telepesek érkeztek. 1671-ben a kivégzett Nádasdy Ferenc hidegségi birtokai előbb a Draskovich, mjad a Széchenyi család tulajdonába kerültek. A lakosság szőlő- és gyömölcstermesztéssel és nádaratással foglalkozott.
Az I. és II. világháborút komolyabb veszteség nélkül vészelte át a telelpülés. Az 1945-ös szovjet megszállást követő földosztás a középparaszti réteget teljesen eltörölte. Az 1950-ben kollektivizálással létrejött termelőszövetkezetet a 60-as években összeolvasztották a Hegykői TSZ-el, így a helyiek önállósága teljesen megszűnt. Ezt követően sokan elvándoroltak a telelpülésről. A rendszerváltást követően a falu visszanyerte önállóságát. 1997-ben megépült Fertő-tó melléki kerékpárút a turizmus fejlődését szolgálja.
|
|
|
|
|
|
Csepreg | Felsőcsatár | Fertőboz | Fertőendréd | Fertőrákos | Fertőszentmiklós | Fertőszéplak | Harka | Hidegség | Kópháza | Kőszeg | Nagycenk | Sopron | Vaskeresztes
|
|
|
|
 |
Borászatok |
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
|
| Régió |
| Nyugat-Dunántúl |
|
| Terület |
| 16,81 km2 |
|
| Népesség |
Összesen: 311 fő (2001) |
Népsürűség: 18,50 fő/km2 |
|
| GPS koordináták (DD) |
| Lat.: 47.62678º |
| Long.: 16.74104º |
|
| Irányítószám |
| 9491 |
|
| Körzetszám |
| (+36) 99 |
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
|